Nemrég olvastam egy cikket, miszerint Európában (talán) Románia az egyedüli ország, ahol azokat tekintik munkanélkülinek, akik nyilván vannak tartva a Munkaügyi Hivatalnál és munkanélküli segélyt („sommer-pénzt”) kapnak. A cikk továbbá azt is írta, hogy azok, akiknek lejárt az a bizonyos 15 hónap és még mindig nem kaptak munkát, elesnek a segélytől és rögtön kiesnek a statisztikából, amely összeírja a munkanélkülieket. Ehhez még hozzá jönnek az olyanok, akik tanulmányaik végeztével nem kaptak állást és a nyilvántartásba se kerültek bele és azok is, akik valahol dolgoztak hivatalosan pár hónapot (6-9 hónapot), de mivel nem dolgozták le a 12 hónapot, ami hivatalosan elő van írva arra, hogy utána ismét bekerüljenek a munkanélküliek csapatába, ismét kiesnek ezen „kiváltságból”.
Tehát, ha valahol azt halljuk, hogy Romániában az állástalanok aránya kb. 6,5%, akkor erre nyugodtan rá lehet tenni majdnem még egy ennyit és akkor az eredmény kijön nagyjából 12%-nak. Ennek körülbelül az egyharmada „fekete munkával” próbál egyik napról a másikra vergődni, így maradunk azoknál, akik ténylegesen nem dolgoznak és az így kijön kb. 8%-nak. Persze azért azt a maradék 4%-ot sem szabad kizárni, mert az a fajta munka több szempontból ingatag: nem stabil, nem biztos, hogy jól fizető, fenn áll a rajtakapás veszélye stb.
És még akkor nem beszéltem azokról, akik úgy gondolták, hogy egy külföldi állással többre jutnak. Ezeknek is nagyon kevés része van a nyilvántartásba véve.
Az álláskeresés meg egy külön kategória. Személyes tapasztalatként írom le, hogy egyszer, nem is olyan rég vettem egy hirdetéseket tartalmazó újságot, melyben álláshirdetés is akadt egy pár. Az érdekessége a történetnek az, hogy éppen aznap vettem a lapot, mikor megjelent! Ki is szemeltem egy hirdetést, melyről úgy gondoltam, hogy akár végső esetben el is vállalhatnám (mert ugye az ember manapság nem válogathat, mindegy, hogy mennyit tanult és hol a lényeg úgyis az, hogy mennyi az ismeretséged és milyen mély a zsebed!). Felhívtam a megadott telefonszámot és egy úr szólalt meg a vonal túlsó oldalán. Mondom neki, hogy milyen ügyben hívom. Erre fel ő azt mondja nekem, hogy nagyon sajnálja, de az állást már betöltötték… És itt pufff. Hidegzuhany. Mondtam neki, hogy hát köszönöm szépen és lekapcsoltam a hívást. Elképesztő! Megjelenik egy lap, melyben hirdetések vannak. A megjelenést követő (max.) 10. órában felhívok egy hirdetést és már el van foglalva… Tisztában vagyok vele, hogy sok állás-hirdetés kamu, mivel ha meghirdetnek egy állást, akkor azt ha már van valaki, aki betöltse, úgyis ki kell íratni valamelyik állás-hirdető rovatba, mert azt a törvény így kéri, de hogy már a hirdetéseknek 80%-a ilyen legyen? Hát az valami nagyon felháborító. A maradék 20 pedig „lucreaza acasa”, „faci bani cu internetul”, „videochat” stb.
Több álláshirdető portálon is regisztrálva vagyok. Habár erre nagyon nem térek ki, csak pár sorban, mert ez még jobban felháborít! Már lassan több mint két hónapja keresem a munkát! Ez idő alatt legalább 100 önéletrajzot küldtem el. Az a jó ezekben a portálokban, hogy nyomon lehet követni, hogy mikor nézik meg a jelentkezésemet. És a majdnem 100 elküldött jelentkezés közül sokat mondok, ha azt mondom, hogy több mint két hónap alatt megnéztek 15-öt. Az már megint más kérdés, hogy abból a 15-ből hányan hívtak állásinterjúra: mindössze 3 cég. És hogy ebből melyik jött össze? Hát egyik se! Pedig már arra is kész vagyok, hogy költözzek, ha muszáj. Immár 6 városban is keresek munkát (szülővárosomon kívül).
Ha van egy hirdetés és jelentkezel azt mondják, hogy nincs tapasztalatod, ha már elmúltál negyven akkor valószínű, hogy túl sok van, mert azt mondják, hogy túl idős vagy! Kérdezem én, visszatérve egy fiatalra, aki éppen befejezte tanulmányait és szeretne elhelyezkedni bárhol, honnan legyen annak tapasztalata, ha az esélyt se adják meg neki? Mert olyan nehéz lenne, ha elvállal valamit párszor elmagyarázni neki, hogy mit is kell csináljon? Biztos, ha tiszta szívből dolgozni szeretne, akkor belejönne, mert az ember mindent meg tud tanulni kellő gyakorlással. Ha meg tapasztalatod van és jelentkezel, hiába jelenik meg a hirdetés fél évig majdnem minden héten, számba se vesznek…
Sajnos ez folyik itt! Ha nincs elég (és jó) ismerősöd és jó mély zsebed, nagyon kevés az esélyed, hogy akár még egy rossz állást is kapj!
Szávuly Mihály-Zsolt
2010. október 22.
